valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa.
Alkotmányunk (alaptörvényünk) VIII. cikke alapján
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
A IX. cikk deklarálja:
Tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
Tudományos igazságok kérdésében az állam nem jogosult dönteni.
Szerény, nem jogászi véleményünk szerint a BTK idézett paragrafusa
sérti az Alaptörvény idézett cikkeit,
továbbá a jogállamiságból következő jogbiztonság elvét (előre láthatóság, kiszámíthatóság). Ennek logikus előfeltétele a törvény elkövetéskori megismerhetősége. (11/1992. (III. 5.) AB határozat IV. 3-4. pontja)
Konkrétan a jelenlegi szituációra
a, teljes és általános a bizonytalanság, mit tekint a jogalkotó, illetve majd adott esetben a bíróság a valós tény elferdítésének. Egyáltalán, hogyan lehet egy valós tényt elferdítve közölni? Ez a megfogalmazás már önmagában is súlyosan sérti a jogbiztonság elvét.
b, Ki tudja továbbá teljes biztonsággal megállapítani, alkalmas-e az úgymond elferdített valós tény a védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására? Nem az a bűncselekmény, ha az elferdített valós tény megakadályozta vagy meghiúsította a védekezést, hanem az erre való alkalmasság. És erre nincs objektív mérce. A jogszabály nem konform az alkotmánnyal. Az elkövető természetesen azt mondja, nem alkalmas, a vádat képviselő pedig azt, hogy alkalmas. A bíró pedig objektív mérce nélkül dönt. Sérül a jogbiztonság elve.
Nézzünk meg most néhány példát a helyzet megvilágítására.
I. A lélegeztetőgépek eredményessége vagy eredménytelensége
A ‘Die Welt’ (az egyik legnagyobb német napilap) 2020.04.13-án írja –
Rejtélyes a lélegeztetési páciensek elhalálozási rátája (Sterberate bei Beatmungspatienten gibt Rätsel auf)
– c. cikkében:
“New York City-ben a lélegeztetőgépre tett betegeknek több mint 80 %-a meghalt a kezelés következtében. Az USA más részéből is átlagon felüli halálozási rátákat jelentenek.” – mondja Albert Rizzo, az American Lung Association orvosi szervezet képviselője.
Hasonló tartalmú jelentéseket kapunk Kínából és az Egyesült Királyságból.
Vuhanban, a járvány első kitörésének színhelyén egy tanulmány 86 %-os halálozási rátáról beszél. Nagy-Britanniából 66 %-os arány jelentenek.
Nos, feltételezem, ha mi ezt a hírt minden kommentár nélkül közöljük, arra senki nem tudja az elferdítés tényét ráfogni.
A hír rémületkeltő, de igaz. A hír az hír. Ha a törvényhozónak az a szándéka, hogy a lélegeztetési technika optimális legyen, és ezáltal nagyobb legyen a túlélési ráta, akkor nem korlátozhatja a hír továbbítását. Ugyanis máshol jóval alacsonyabbak a lélegeztetési technika halálozási statisztikái. Magyarul, van aki jobban, van aki rosszabbul csinálja.
Ha erről szabadon írhat bárki, annak az lesz a következménye, hogy ahol eddig rosszabb technikát alkalmaztak, ott is jobban oda fognak figyelni és javulni fognak a lélegeztetési technika túlélési mutatói (New York City). Tehát, az információk szabad áramlása életmentő. “Lehet” nélkül. Nyilván a kirívóan rossz statisztikák után New York kórházigazgatói is mélyrehatóbban foglalkoztak a problémával, megnézték, mitől jobbak a túlélési arányok máshol, meghozták a szükséges intézkedéseket, amelyek következtében javultak a statisztikák. Amely javulás nem következett volna be, ha az amerikai törvények szankcionálták volna a valós tények elferdített közlését, ha azok alkalmasak lennének a védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására.
Ugyancsak legitim és a tényeknek megfelelő, ha beszámolunk arról, hogy Bill Gates szeretné a világ teljes lakosságát beoltani egy olyan oltóanyaggal, amely még nem létezik. E sorok írójának szerény véleménye, hogy nem is biztos, hogy lesz a közeljövőben hatékony oltóanyag. Mióta ismert az AIDS? A nyolcvanas évek közepe óta. Szóval 35 év alatt nem sikerült védőoltást találni ellene.
De térjünk vissza Bill Gates alapítványához, és erőfeszítéseihez az oltóanyag kifejlesztésére. Bill Gates evvel természetesen pénzt szeretne keresni. Ugyancsak természetes, ha alapítványa (melynek felügyelőbizottságában ott ülnek a nagy gyógyszergyárak képviselői) professzionális lobbitevékenységet folytat majdani oltóanyagának piacbevezetéséhez, elterjesztéséhez. És ebbe a lobbitevékenységbe lehet, hogy belefér a statisztikák fésülése, hogy minél kedvezőbb kép alakuljon ki a koronavírus oltóanyagáról. Hamarosan beszámolunk egyes gyógyszeripari cégek alig leplezett manipulációiról, hogy termékük jobb színben tűnjön fel.
És ez megint olyan terület, ahol az államhatalomnak nincs joga korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát, úgymond a védekezés eredményességére hivatkozva.
Mennyire hatásos egy gyógyszer, egy oltóanyag? Forgalmazója szerint természetesen maximálisan. Mellékhatásai pedig ugyancsak őszerinte elhanyagolhatók.
Legitim, ha az ember tájékozódik független (a gyógyszeripartól független) hírforrásokból? Legitim, ha külföldi forrásokból származó ismereteit továbbadja honfitársainak?
Legitim, ha beszélünk arról, milyen befolyása van Bill Gates alapítványának és ezen keresztül a gyógyszeripari óriáscégeknek a WHO-ra? Amely befolyás csak erősödni fog, ha az USA valóban csökkenti hozzájárulását a szervezet költségvetéséhez?
Ha egy bizonyos ország szakembereit megkörnyékezi az egyik vagy másik lobbicsoport, hogy képviselje érdekeit, és ez a valaki olyan pozícióban van, amely alkalmas az egészségügyi politika befolyásolására, akkor ennek életveszélyes következményei lehetnek. A szakember elfogadtatja álláspontját a politikával, amely álláspontot a gyógyszeripari lobbi befolyásolt. A politikai vezetés pedig teljesen jóhiszeműen egy lobbicsoport érdekeihez igazodva alakítja egészségügyi politikáját.
Robert Kennedy nagyon súlyos vádakat fogalmaz meg Bill Gates oltási mániáját illetően.
http://nemzetepito-nepmozgalom.hu/bill-gates-minden-embert-be-kell-oltani-termeszetesen-csak-azzal-az-oltoanyaggal-amit-mi-szallitunk/
https://childrenshealthdefense.org/news/government-corruption/gates-globalist-vaccine-agenda-a-win-win-for-pharma-and-mandatory-vaccination/
Nos, nem az erről történő tájékoztatás, hanem ennek elhallgatása lenne súlyos bűn. Ezt kellene a törvényhozásnak szankcionálnia. Akár úgy is fogalmazhatok, a lényeges információk elhallgatása alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására vagy a védekezésnek olyan irányba történő eltolására, amely adott esetben súlyosabb károkat okozhat, mint maga a koronavírus. Erről is (egyes oltási módozatok beláthatatlan veszélyeiről) be fogunk hamarosan számolni részletesebben.
II. Avagy vegyük a hidroxiklorokin példáját
Vannak orvosi tanulmányok, amelyek annak hatékonyságát bizonyítják. Más tanulmányok pedig annak hatástalanságát.
Valótlan hír terjesztésének minősül, ha az ember beszámol ezekről az eltérő álláspontokról? Persze, hogy nem.
De jaj annak az újságírónak, aki a hidroxiklorokin eredményességéről számol be, miközben az ügyésznek, avagy az egészségügyi minisztérium alkalmazottjának, avagy akárcsak egy igazságügy-minisztériumi vagy belügyminisztériumi hivatalnoknak speciel homlokegyenest más a véleménye. Az illető hivatalnok esetleg saját véleményét ferdítés nélküli igazságnak állítja be, amely nem alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, az eltérő véleményt pedig az igazság elferdítéseként, amely alkalmas, stb, stb. Természetesen fordított is lehet a szituáció. A vád képviselője meg van győződve a klorokin eredményességéről, és az övétől eltérő újságírói véleményt az igazság elferdítésének tekinti, amely alkalmas, stb, stb, és mindez adott esetben 5 évig terjedő börtönbüntetéssel szankcionálható. Az egész csak az érdekérvényesítés képességén múlik:
Ki tudja a nagyobb hatalommal rendelkező embert saját álláspontja mellé állítani, ki tudja a médiákat bevonni saját álláspontjának széleskörű elterjesztésére, az ettől eltérő álláspontnak pedig elhallgatására. Azaz: Ki tudja jobban, professzionálisabban eladni saját álláspontját.
Mi mezei állampolgárok természetesen azon a véleményen vagyunk, sem az egyik, sem a másik álláspont képviselése nem képezi bűncselekmény tárgyát. Egyszerűen hír, információ, vélemény, amelynek – mindkét álláspontnak – megismerése és továbbítása alkotmányos jogunk.
Most idézhetnénk jó néhány tanulmányt, amelyek a szer alkalmasságát igazolják, és ugyanannyit, amelyek hatástalanságukról győznek meg bennünket. Nem tesszük, ehelyett csak röviden ismertetünk egy újságcikket, amelyre még később részletesebben visszatérünk. A Guardian ez év jún. 3-án megszellőztet egy megdöbbentő esetet.
Az USA-ban bejegyzett Surgisphere cég kórházi adatok szállításával keresi kenyerét. Állítása szerint 1200 kórházból 96.000 páciens adatait gyűjtik és adják tovább. A probléma evvel, hogy a cég szakmai körök állítása szerint saját maga kreálta a 96 ezres adatbázist. A csalásnak áldozatául estek a Lancet és a New England Journal of Medicine jó nevű szakfolyóiratok. Sőt, a WHO a hamis adatok alapján adta ki ajánlását a hidroxiklorokin hatástalanságáról, ill. súlyos mellékhatásairól. Az említett szakfolyóiratok a csalás kiderülése után a kérdés újratárgyalását ígérték, illetve a WHO is visszavonta korábbi negatív – Surgisphere adatai alapján kialakított – véleményét. (Arra gondolni sem merünk hogy a WHO és a Surgisphere között esetleg előre le volt zsírozva a célirányos adatszolgáltatás.)
Gondoljunk bele.
Ha más országokban a magyarhoz hasonló gumiparagrafusok tiltanák az információk szabad áramlását, soha nem derülne ki egy-egy tudományos csalás. Az orvosok és páciensek a hamis adatok alapján kialakított protokoll szerint végeznék a kezelést, alkalmatlan, esetleg súlyos mellékhatásokkal járó gyógyszerek, oltóanyagok használatával, a gyógyító anyagok mellőzésével. Csak ismételni tudjuk magunkat. A tudományos információk szabad áramlása életet ment. “Lehet” nélkül. Az információk elfojtása gumiparagrafusokra hivatkozva pedig életveszélyes lehet a páciensek számára.
Úgy gondoljuk, úgy jogszabály-alkotóink, mint az egészségügy felelős vezetői javarészt tisztességes emberek. Őhozzájuk fordulunk.
Töröljék a BTK 337. § (2)-t. Avagy deklarálják: A paragrafus nem az információk szabad áramlását és a szabad véleménynyilvánítást bünteti. Mégha ezek esetleg sértenek is szűk csoportérdekeket.
III. Hogy milyen veszélyes, ha a média egy tudományos kérdésben egy bizonyos álláspontot egyedüli helyesként állít be, az ennek ellenmondó véleményeket elfojtja, az azokat képviselő tudósokat megrágalmazza, mutatja a német energiapolitika példája. Németország évek óta sorra zárja be jól működő atomerőműveit, ezeket néha fel is robbantja. Mindezt az ún. energiafordulat jegyében. De mivel a tények makacs dolgok, márpedig tény, hogy hozzá nem értő emberek (német Zöldek) fantazmagóriáira alapozva nem lehet egy ipari ország energiaszolgáltatását biztosítani, és ezért Németország kénytelen barnaszén-kitermelését fokozni, ill. újabb szénerőműveket üzembe helyezni, hogy össze ne omoljon az ország áramszolgáltatása. És még így is jelentős mennyiségű áramimportra szorul, amelyet épp a megbélyegzett atomerőművek állítanak elő. Ha a sajtó hivatását betöltve több oldalról megközelítve tájékoztatott volna, soha nem került volna sor ezekre. Mindenesetre látható: A kérdésben a média döntött, a maga hozzá nem értésével, ezermilliárdos károkat okozva evvel Németországnak, Európának. Sajnos látjuk a tendenciákat, a hasonló mechanizmusokat koronavírus ügyben is. A médiák Washingtontól Budapestig megfellebbezhetetlennek kiáltják ki a Bill Gates által szponzorált WHO álláspontját.
IV. De még egy ilyen egyszerű kérdésekben, mint a maszk viselésének vagy a távolságtartásnak hatékonysága is megoszlanak a szakmai vélemények.
Az interneten rengeteg tanulmányt találhatunk akár a maszk viselésének hasznosságáról, akár annak fölösleges, sőt kártékony voltáról.
Példaképp álljon itt néhány link,
https://www.faz.net/aktuell/politik/inland/masken-gegen-corona-erst-sinnlos-und-jetzt-pflicht-16736962.html
https://www.derwesten.de/panorama/vermischtes/coronavirus-studie-aus-suedkorea-zeigt-erschreckendes-ergebnis-sind-schutzmasken-nutzlos-id228974385.html
https://www.abda.de/aktuelles-und-presse/pressemitteilungen/detail/coronavirus-atemmasken-fuer-gesunde-unnoetig-1/
https://www.ots.at/presseaussendung/OTS_20200416_OTS0049/facharzt-fiala-schutzmasken-sind-sinnlos-bis-gefaehrlich
https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acsnano.0c03252
https://childrenshealthdefense.org/news/the-risks-vs-benefits-of-face-masks-is-there-an-agenda/?utm_source=salsa&eType=EmailBlastContent&eId=94285a66-0edc-4ff8-8531-43b518228e92
https://www.rubikon.news/artikel/die-tropfchen-desinformation
Mi azt tartjuk helyesnek, ha ezekről a kérdésekről tájékozódunk. Helyesen csak a tájékozott ember, a tájékozott kormány tud dönteni. Az információk elfojtása csak annak kedvez, aki úgy érzi, érvei gyönge lábon állnak, illetve, akinek esetleg hátsó szándékai vannak.
Természetesen ugyanígy alkotmányos jogunk, hogy megosszunk híreket a karantén intézkedésekről, nyugdíjas korúak idősávos elkülönítéséről, lockdown-ról és mindenről, amit jónak látunk. Magától értetődik, mindent törvénytisztelő módon, azaz hamis híreket nem beállítva igaz hírként, a valós tényeket pedig nem olyan módon elferdítve, hogy azok alkalmasak lennének a védekezés hatékonyságának akadályozására. Mi természetesen magasabbra állítjuk a mércét magunkkal szemben: Még a valós hírek, tények olyan elferdítését sem engedjük meg magunknak, amelyek nem alkalmasak a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására. Mi azt valljuk: A hír az szent.
Összefoglalva: A kormány deklarált céljaival víruskérdésben maximálisan egyetértünk. Alkalomadtán esetleg tájékoztatunk a témával kapcsolatos, a nemzetközi hírekről, tudományos eredményekről.
2020 június 19.
Király József
Függelék:
Néhány állásfoglalás a témával kapcsolatban a magyar internetes kínálatból:
http://www.zonaporkolt.com/jegyzet/gaal-peter-julianus-barat-es-a-koronavirus/
Felhatalmazási törvény: maga az újságíró a célpont https://www.klubradio.hu/adasok/felhatalmazasi-torveny-maga-az-ujsagiro-a-celpont-111869
1 Comment
Add a Comment