Corona Papers – Korona akták

Stephan Kohn minisztériumi főtanácsos (Oberregierungsrat) a német Belügyminisztérium (BMI) KRITIS-stratégiájának felelőse (KRITIS: veszélyeztetett infrastruktúrák).
Munkahelyének pontos megnevezése:
Belügyminisztérium, (Referat) KM 4 ügyosztály; Veszélyeztetett infrastruktúrák védelme.
Mint Kohn írja belügyminiszterének, mély benyomást tett rá annak miniszterkénti bemutatkozó beszéde 2018 márciusában, amelyben Seehofer kifejezetten kérte munkatársaitól az önálló véleményt, mégha az el is tér az övétől. Seehofer tapasztalata szerint csak ez a stílus vezet jó döntésekhez. A miniszter nemcsak önálló gondolkodást kért, hanem ellentmondást is, ha az megalapozott.
Ez bátorította fel Kohnt a koronavírus helyzet értékelésére munkahelyi feladatából adódó szempontok alapján. Az értékelő tanulmány elkészítésében tíz tudós és Kohn osztályának több munkatársa is részt vett.
Kohn pontosan munkaköri kötelességéből adódóan foglalkozott a koronavírus helyzet németországi kezelésével, mert a kezelés módját veszélyesnek ítélte meg a kritikus infrastruktúrák számára. Munkahelyi felettesei a fülük botját sem mozgatták, viszont valaki a címzettek közül néhány név, telefonszám és e-mail cím olvashatatlanná tétele után több médiaterméknek megküldte a tanulmányt.
Ezután Kohnt azonnali hatállyal felfüggesztették, kitiltották a minisztériumból, hivatali laptopját elkobozták, osztályvezetőjét idő előtt nyugdíjazták.
A főáramú sajtó meglepő módon korántsem egységesen a kormány szócsöveként kommunikálta az esetet. A Spiegel, a Focus valamikor félelmetes sajtótermékek voltak. Ha 30 évvel ezelőtt történt volna hasonló eset, az említett lapok 50 újságírót küldtek volna a minisztérium nyakára, és addig nem szálltak volna le a témáról, amíg a minisztert le nem váltották volna.
Ma? A legtöbb sajtótermék néhány sorban elintézi az ügyet.
Kivételt képez a Bild és a news.de, amelyek részletesebben és tárgyilagosabban foglalkoznak a témával. De a többi sajtótermék is, minta egy fokkal tárgyilagosabban írna a kérdésről. Áttörés előtt állunk a német sajtóban? Hangot kapnak a lockdown-intézkedéseket bíráló tudósok? A magyar sajtó megint lemaradt egy brossurával?

A korábban Merkel leghűségesebb szócsövének számító Bild most így ír: Páciensek halnak meg a korona-rendszabályok következtében

Kohn a tanulmány elkészítése előtt kikérte tíz szakember (orvos, tudós, mikrobiológus, epidemiológus) véleményét. Maga a tanulmány 83 oldalas és innen letölthető:
https://www.ichbinanderermeinung.de/Dokument93.pdf

Főbb fejezetei:
1, Bevezetés
1.1 A KM 4 ügyosztály feladatai
1.2 Miért e kiértékelés?
1.3 Válságmenedzsment
1.4 Veszélyeztetett infrastruktúrák védelme
1.5 A KM4 ügyosztály szerepe a válságkezelésben
2. Hogyan volt fölkészülve a válságra a BMI (belügyminisztérium)?
2.1 Korábbi tanulmányok figyelmeztetései a lakosságvédelmének céljából
2.2 Figyelmeztetések a publikációkban, brosúrákban, beszédekben
3. Korábbi gyakorlatok kiértékelése
3.1 Lükex 2007
3.2 A 2012-es kockázati elemzés és annak kapcsolódási pontjai a mai válsághoz
4. Eleget tett-e az állam a veszélyeztetett infrastruktúrák védelmére? Ha nem, mi akadályozza ebben?
5. Mire kellett volna figyelni a veszély becslése során?
5.1 Hogyan készítsünk veszély elemzést (ellenőrző listával)?
5.2 Hogyan lehetett volna ésszerű módon az (egészségügyi) veszélyt megbecsülni?
5.3 A koronavírus veszélyességének megalapozottsági vizsgálata a halálozási okok megvizsgálásával
5.4 A gazdasági válság hatása az ápolásra, ennek megalapozottsági vizsgálata
5.5 A megalapozottsági vizsgálat a népesség fejlődésének szemszögéből
5.6 Időskori életminőség és halandóság
6. A hozott intézkedések veszélyeztetési értékeléséhez szükséges adatok
6.1 A BMI 2020 ápr. 7-i helyzetjelentésének kiértékelése
6.2 BMI válságstábja 2020 ápr. 8-a utáni új helyzetábrázolásának kiértékelése
6.3 BMI válságstábja 2020 ápr. 20-a utáni újabb helyzetábrázolásának kiértékelése
6.4 A válságmenedzsment keretfeltételeinek értékelése
6.5 A szövetségi kormány közbenső mérlege
6.6 Létezhet-e vagy létezik-e a válságstáb helyzetjelentése mellett más veszélyértékelés?
6.7 Exit-stratégiák
7. A 2020-as válságmenedzsment előzetes ismereteinek és tényleges tevékenységének szembeállítása
8. Közbenső értékelés
9. A kancellárasszony és a tartományi miniszterelnökök 2020 március 20-i határozatának összevetése evvel az értékeléssel
10. Aktuális és középtávú hatások a veszélyeztetett infrastruktúrákra
10.1 IT-biztonság
10.2. Veszélyek az ivóvízellátásra
11. Mi a teendő?
Záró megjegyzések
A tanulmány főbb megállapításai:

1. A válságmenedzsment lehetőségei ellenére nem élt a veszélyelemzés és értékelés eszközeivel. A helyzetjelentések – amelyekben az összes döntéshez szükséges információknak szerepelniük kellene, a jelenlegi válságban a fenyegető veszélyeknek csak egy szűk spektrumát tárgyalják. A hiányos és alkalmatlan információk alapján alapvetően lehetetlen a veszély becslése. A veszély korrekt becslésének hiányában lehetetlen megfelelő és hatásos intézkedéseket tervezni. A metodikai deficitek minden magasabb szintre történő transzformációnál kifejtik negatív hatásukat. A politikának korlátozott esélyei voltak a tárgyilagos és helyes döntések hozatalára.
2. A COVID-19 megfigyelt hatásai és következményei nem indokolják, hogy – a társadalomra gyakorolt egészségügyi hatásokat figyelembe véve – itt többről lenne szó, mint egy vaklármáról.
Az új vírus nem jelentett a normális mértéken túl menő veszélyt a lakosság számára. Az összehasonlítási alapot a halálozási statisztikák képezik. Gyakorlatilag azok az emberek halnak meg koronavírus következtében, akiknek legyöngült szervezete életük végére elérkezve nem tud ellenállni a mindennapos terheléseknek (köztük kb. 150 különböző vírusnak) A Covid-19 veszélyessége túl lett becsülve. Egy negyedév alatt nem volt 250.000-nél több halálos áldozata világszerte, szemben a 2017-18-as influenzajárvány másfél milliós áldozatával.
A koronavírus nem veszélyesebb, mint jó néhány más ismert vírus.
Úgy tűnik, egy hosszabb időn keresztül föl nem ismert világméretű vaklármával van dolgunk.
A KM 4 ügyosztály elemzése eredménye alá lett vetve egy elfogadhatósági vizsgálatnak és nem mond ellent lényegében a Robert Koch Intézet által közölt adatoknak és kockázatértékeléseknek.
3. Hogy a feltételezhető vaklárma heteken keresztül nem vált köztudottá, annak tudható be, hogy a válságtörzs érvényes működési keretfeltételei és a válságmenedzsment nem rendelkeztek azokkal a pandémia során alkalmazható észlelési eszközökkel, melyek automatikusan riasztanak, és elindítják a korlátozó intézkedések megszüntetését, amint kiderült, hogy a pandémiás figyelmeztetés vaklármának bizonyult;
vagy előre látható, hogy a korlátozó intézkedések járulékos veszteségei (különösen az emberéletet követelő veszteségek) feltehetően súlyosabbak, mint magának a betegségnek az (emberéletet követelő) következményei.
4. A járulékos veszteségek időközben súlyosabbak, mint a mérhető haszon. Ezt az eredményt nem anyagi javaknak emberélettel történő szembeállításával, hanem a vírus okozta haláleseteknek az állami vírusvédelem okozta haláleseteknek szembeállításával kapjuk, bár mindkét adatbázisban van bizonytalanság.
A járulékos egészségügyi károknak összeállítása – melyet alávetettek az elfogadhatósági vizsgálatnak – szerepel a tanulmányban.
5. A koronaválságnak a haszon nélküli járulékos kárai hatalmasak. Várható továbbá, hogy bizonyos károk a közelebbi és távolabbi jövőben fognak megmutatkozni. Ezek már nem akadályozhatók meg, csak enyhíthetők.
6. A veszélyeztetett infrastruktúrák a modern társadalmak életfontosságú ütőerei. A védőintézkedések következtében a veszélyeztetett infrastruktúrák ellátási biztonsága nem magától értetődő. Az ellátás biztonságának csökkenése éppen különleges terhelések esetén kerülhet a felszínre.
ellenálló képesség
Az egymástól erősen függő alkotókból felépülő magasan komplex veszélyeztetett infrastruktúra rendszerek ellenállóképessége csökkent.
Társadalmunk mostantól fogva magasabb sebezhetőséggel és súlyosabb kockázatokkal kénytelen élni. Ennek végzetes következményei lehetnek, ha a csökkent ellenállás-szint mellett hirtelen egy valóban veszélyes pandémia vagy más fenyegetés lepne föl.
António Guterres ENSZ főtitkár néhány héttel ezelőtt egy alapvető kockázatról tett említést. (2020. 04.10 Tagesschau híradó): „A pandémia megmutatta hiányosságokat és nem kielégítő felkészülést, amelyek fölidézik, milyen következményei lehetnek egy bioterrorista támadásnak.”
Elemzésünk szerint súlyos hiányosság, hogy Németországban nincs egy válsághelyzetekre alkalmazható veszélyelemzési és értékelési rendszer.
7. Az államilag elrendelt védőintézkedések, valamint a járulékos károkat okozó védőintézkedések, melyek mára értelmüket veszítették, javarészt még mindig érvényben vannak.
Sürgősen ajánljuk, hogy rövid határidőn belül szüntessék meg ezeket, hogy ne okozzanak több kárt, főleg értelmetlen haláleseteket a lakosság körében – illetve, hogy a veszélyeztetett infrastruktúrák helyzete is stabilizálódjon.
8. A válságmenedzsment hiányosságai végső soron nem megindokolható intézkedésekhez vezettek, és evvel a lakosság félretájékoztatását okozták. (Az állam esetleg a legnagyobb hamis hír terjesztőjének bizonyulhatott.) Fentiekből adódik:
a) az állampolgárok jogainak korlátozása aránytalanul súlyos, mivel az állam részéről nem történt meg a következmények megfelelő mérlegelése
Az intézkedések negatív hatásainak előzetes mérlegelését törvény írja elő Németországban (BVerfG PSPP 2020 máj. 5-i bírósági határozat).
b) A BMI válságtörzse helyzetjelentéseinek mostantól fogva
• megfelelő veszélyelemzést és értékelést kell tartalmazniuk
• a jelentéseknek ki kell térniük a járulékos károkra
• Az áttekintést megnehezítő és a veszély értékeléséhez nem szükséges fölösleges információkat nem kell részletezni
• A döntést majdan kiváltó paramétereket előre kell közölni
c) Haladéktalanul végre kell hajtani egy átfogó veszélyelemzést és értékelést. Máskülönben az állam kártérítési igényekkel nézhet szembe. Eddig a történet.
Az alternatív blogok közül a tichyseinblick.de és az achgut.com számolt be a legrészletesebben az eseményről.
Feltételezzük, hogy a magyar illetékesek (Orbán Viktor, Pintér Sándor, Szlávik, János Kásler Miklós, Müller Cecília) íróasztalán ott van a lefordított 83 oldalas tanulmány. Ha nem, hazánk berlini nagykövete nem áll helyzete magaslatán. Hogy az ellenzéki pártok képben vannak-e a helyzetet illetően, nem tudjuk. Mindenesetre úgy tűnik, parlamenti pártjaink 100 %-ig egységes véleményen vannak a kérdésben: a vírusveszély elmúltával is fenn kell tartani a lakosság életét megnehezítő intézkedéseket.
Furcsa mód a magyar sajtó sem tartja fontosnak, hogy beszámoljon erről a valóban rendkívüli eseményről, illetve arról, ahogyan Németországban, úgy nálunk is több emberéletet követelhetnek a járulékos károk, mint maga a koronavírus.
Reméljük, előbb-utóbb hazánkban is elterjed a felismerés: A védőintézkedések sohasem lehetnek aránytalanul súlyosak, mert esetleg nagyobb károkat okozhatnak, mint az a valami, amitől a védőintézkedéseknek meg kellene bennünket védeni; jelen esetben maga a vírus.
2020. június 23.
Király József
Print Friendly, PDF & Email

2 hozzászólás

Add a Comment
  1. Magyarországra a cikkben írtak nem teljesültek, lásd a 2019-es és 2020-as halálozási adatokat:
    https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnh001.html

    2020. első negyedévében és első félévében jelentősen kevesebben haltak meg, mint 2019. azonos időszakában.

    1. Na most akkor.
      Ha csökkent a magyarországi mortalitás 2020-ban 2019-hez képest, és 20-ban bejött a képbe valamennyi korona-halott, akkor kényszerítően kedvező (életmentő) hatással van a korona az egyéb betegségekre. De pontosan melyekre?
      Tudna Ön, Ferenc, erre adatokat prezentálni? Melyek azok a betegségek, amelyekben kevesebben hunytak el 2020 első negyedévében, mint a 19-es év azonos időszakában?
      A német Robert Koch Intézet adatai szerint az elmúlt évek téli influenza-szezonjaiban szezononként 18-25 ezer ember halt meg influenzában. A 2019-20-as szezonban az influenzában elhunytak száma: 411. Magyarul a koronavírus jótékony (életmentő) hatással van az influenzás betegségek számára. Németországban legalább is.
      https://www.virusinfok.hu/rki-stat/
      De még ha össze is adom az influenzában és koronavírusban* elhunytak számát, az összeg akkor is csak 9411, szemben az elmúlt évek 20-25 ezres számával. Magyarul: akármerről nézem, nem kellene harcolni a koronavírus ellen, mert igaz ugyan, hogy kilencezren meghaltak annak következtében, de 20.000 embert megmentett az influenzahaláltól. A mérleg tehát: A koronavírus 11.000 életet mentett meg.
      *Jól tudjuk, hogy a statisztika világszerte azokat is a koronavírus áldozataiként számolja, akik ugyan tesztpozitívok voltak, de más okok következtében haltak meg.
      https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-03-18/99-of-those-who-died-from-virus-had-other-illness-italy-says
      Ha még ezt is figyelembe veszem, akkor méginkább kidomborodik a koronavírus életmentő hatása.
      Avagy: nincs itt valami baj a satisztikával? A világ összes országában?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük