Josef Mengele reinkarnációja az USA gyógyszeriparban?

Gyanútlan alanyokon folytatott, folyamatban lévő nagyszabású géntechnológiai kísérletek?
Mint köztudott, Josef Mengele auschwitzi lágerorvos avval vált hírhedté, hogy a láger lakóin végzett orvosi kísérleteket, melyek nem egyszer halálos kimenetelűek voltak az illetők számára. Közismert volt érdeklődése az ikerpárok iránt, ami nem sok jót jelentett az érintett gyerekeknek. Ha igaznak bizonyulnak a Mike Yeadon, a Pfizer volt kutatási igazgatója által emelt vádak, ez azt jelenti, olyan világméretű orvosi kísérletnek vagyunk szemtanúi és szenvedő alanyai, amely méltán kiérdemli a világtörténelem legnagyobb, legtöbb halálos áldozatot és súlyos mellékhatást kiváltó orvosi kísérletsorozatát.  
Az alábbiakban Dr. Wolfgang Wodarg tüdőgyógyász, volt egészségügyi politikus írását tesszük közre. Wodarg 1994-2009 között az Európa Tanács Egészségügyi Bizottságának elnöke volt. 2009-10-ben az ET az ő kezdeményezésére folytatott vizsgálatokat a H1N1 kamu pandémia ügyében. [Akkoriban EP-képviselőként Áder János is markáns szavakkal bírálta a gyógyszerlobbit ennek kapcsán.] Wodarg emellett több szakkönyv szerzője és egyetemi tanár. Wodargnak oroszlánrésze van abban, hogy a gyógyszeriparnak nem sikerült 2005-ben és 2009-ben az, amit ma elszenvedünk.   
A Pfizer, Moderna és Janssen “oltóanyagainak ” véletlennel nem magyarázható toxicitási ingadozásairól, melyekről az alábbiakban említést teszek, itt található néhány forrás Craig Paardekoopertől: https://www.howbadismybatch.com/
Az írás 2022. január 9-én született, és január 13-án módosítottam.Craig Paardekooper és mások részletes elemzést végeztek az amerikai VAERS adatbázis alapján, amelyben dokumentálják a súlyos mellékhatásokat és ezek szoros időbeni összefüggését a BioNTech/Pfizer, a Moderna és a Janssen készítményeinek beadásával.

A kép Mike Yeadon, a Pfzer volt kutatási igazgatójának videójából származik. A linket alább közöljük.

Kiderült, hogy az egyes “oltóanyag”-sarzsok rendkívül eltérő toxicitásúak. Egyes sarzsok toxicitása akár 3000-szer is magasabb. Az oltás melletti döntés így orosz ruletté válik.

Az eltérések olyan szélsőségesek, hogy nem lehetnek véletlenszerű vagy alkalmazáshoz kapcsolódó toxicitási ingadozások következményei. Sokkal inkább arról van szó, hogy jelenleg nagyszabású géntechnológiai teszteket végeznek a széles, gyanútlan populáción az állítólagos vészhelyzet köpenye alatt, amit a jogi-politikai előkészítő munka, sőt a kormányok és hatóságok aktív közreműködése is elősegített.

A jól bevált szabályokat, amelyek alapos, hosszú távú vizsgálatokat követeltek meg egy gyógyszer jóváhagyásához, a pandémia ürügyén felfüggesztették. Ma már sok mindent ki lehet próbálni, és a gyártók élnek is evvel a lehetőséggel. A gyógyszergyárak jelenleg kihasználják ezt a példátlan lehetőséget, hogy több mint 120 kísérleti koronavakcina jelöltet teszteljenek a bürokráciát mellőzve. Stefan Oelrich, a Bayer főnöke, a 2021-es berlini Egészségügyi Világtalálkozón elmondott beszédében (videó 1:37:40 óra után) az mRNS-oltást “olyan génterápiának nevezte, amelyet a lakosság 95%-a két évvel korábban elutasított volna. A profitorientált gyógyszercégek az általános megfélemlítést meglovagolva jelenleg minden szabadalmazható módszert és terméket kipróbálnak, és a párhuzamos adatgyűjtési kampányoknak köszönhetően kísérleteik hatásait nagyon könnyű megfigyelni – felelősségvállalás nélkül. Az etikai bizottságok sem tiltakoznak egy szóval sem.

A kísérleti gyógyszeripar kapuja az úgynevezett “teleszkópos engedélyezési eljárás”. Ha az új vakcinák kifejlesztése egyébként hosszú évekig (legalább öt, átlagosan nyolc évig) tartott, és szigorú, lépcsőzetes szabályok szerint zajlott, a WHO a „pandémiás vészhelyzet” kihirdetésével lehetővé tette a „teleszkópos engedélyezési eljárást”.

A klinikai vizsgálatok eddig érvényes gyakorlata szerint legalább négy egymást követő szakasz volt szükséges, amelyek mindegyike feltétele volt a következő szintre lépésnek. Mindez megtalálható a német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium honlapján található:

  • Az I. fázisú vizsgálatok kisméretű vizsgálatok, amelyekben először alkalmaznak új kezelést egészséges önkéntes embereken. Ebben a szakaszban az olyan alapvető tulajdonságokat ellenőriznek, mint azt, hogyan viseli el a szervezet az új gyógyszert, annak biztonságossága, hogy kiderüljön, alkalmas-e emberi felhasználásra.
  • A II. fázisú vizsgálatok valamivel kiterjedtebbek, mint az I. fázisú vizsgálatok. Általában 100-300 résztvevőt vonnak be. A II. fázisban egy gyógyszert először tesztelnek olyan betegeken, akik abban a betegségben szenvednek, amelyre a gyógyszert kifejlesztik. A vizsgálat célja az optimális adagolás meghatározása. Ezenkívül összegyűjtik a hatékonyságra vonatkozó kezdeti adatokat.
  • A III. fázisú kísérletek nagy kísérletek. Viszonylag pontos információkat adnak a hatékonyságról és a tolerálhatóságról. Az esetek túlnyomó többségében összehasonlító vizsgálatokról van szó. A vizsgált kezelésben részesülő betegeket összehasonlítják egy eltérő kezelésben részesülő kontrollcsoporttal.
  • A IV. fázisú vizsgálatokra akkor kerül sor, amikor egy gyógyszer már forgalomban van. A IV. fázisú vizsgálatoknak különböző okai lehetnek. Például érdemes lehet újra megvizsgálni egy már jóváhagyott gyógyszert bizonyos tulajdonságokkal rendelkező betegeknél. A IV. fázisú vizsgálatok során a gyógyszer ritka mellékhatásai is jobban felmérhetők, mivel több beteget kezelnek.

A Moderna, a BioNtech-Pfizer, a Janssen vagy az AstraZeneka vakcinái „feltételes, rendkívüli jóváhagyásuk” után jelenleg tehát a IV. vizsgálati fázisban vannak (a forgalomba hozatalt követő/megfigyelési vizsgálat). Az illetékes németországi gyógyszerhatóság, a Paul-Ehrlich-Institut (PEI) ismerteti a feltételes engedélyezést – dőlt betűvel: a szerző megjegyzései:

„A feltételes jóváhagyás olyan jóváhagyás, amely feltételekhez van kötve.  Gyógyszerre közérdekből akkor adható,

  • ha a gyógyszer azonnali rendelkezésre állásából származó előnyök felülmúlják annak kockázatát, hogy kevesebb adat áll rendelkezésre, mint általában kellene. (WW: Hol van a haszon-ártalom elemzés?)
  • – ha életveszélyes betegség kezeléséről vagy megelőzéséről van szó. Ez magában foglalja a ritka betegségek gyógyszereit is (WW: a COVID-19 nem okozott több betegséget és halálozást, mint a normális influenza)
  • ha a CHMP megállapítja, hogy az alábbi követelmények mindegyike teljesül:
  • A terméknek pozitív a haszon-kockázat aránya, azaz a gyógyszer azonnali forgalomba hozatalából származó közegészségügyi előnyök meghaladják a mellékhatásokra vonatkozó adatok utólagos benyújtásából származó kockázatokat. (WW: Nem kimutatható és nem bizonyított.)
  • A kérelmező egy későbbi időpontban bocsátja rendelkezésre az összes releváns adatot. (WW: Milyen adatokat? Mikor? Lásd a VAERS-adatokat))
  • Egy meglévő jogos gyógykezelési igény kielégítése. (Ez nyilvánvalóan nem áll fenn. Sőt, tömeges a hibás kezelés, ami mellékhatásokat okoz [gyakorlatilag negatív hatásokat, ‘mellék’ nélkül]). A feltételes engedélyek egy évig érvényesek, és évente újra kérvényezhetők, vagy át lehet őket vinni a rendes engedélyeztetései eljárásba

Bár a „teleszkópos” eljárás során a vizsgálati fázisokat összevonják, természetesen dokumentálni kell, hogy az engedélyeztetni kívánt gyógyszernek milyen összetevői vannak, és minden jóváhagyott gyógyszernek azonos tartalommal kell rendelkeznie. Minden egyes sarzsból mintát kell venni, amelynek mindezt bizonyítania kell a gyógyszerhatóságok által végzett rendszeres ellenőrzések mellett.

A PEI azonban egy megkeresésre válaszolva azt közölte, hogy ezeket a gyógyszer-ellenőrzési vizsgálatokat nem maga végzi el, hanem a gyártók számára előírt minőségellenőrzésekre, jelentésekre hagyatkozik, amelyekre a gyártók kötelezve vannak.

A PEI a mai napig nem válaszolt az információszabadságról szóló törvény alapján 2021. október 15-én benyújtott, a korona-oltóanyagokra vonatkozó megkeresésre, amely a koronavakcina-sarzsok tartalmának ellenőrzésére vonatkozik. Más koronaintézkedésekhez hasonlóan nyilvánvalóan nincs szükség bizonyítékokra és átláthatóságra.

Időközben több nemzetközi kutatócsoport szisztematikusan megvizsgálta a VAERS-t, az USA mellékhatás-adatbázisát, és már 2021. október 31-én megállapította, hogy az USA-ban jelentett összes súlyos mellékhatást és halálesetet csak a sarzsok (batch-ek, vagy lot-ok) nagyon kis része okozta. (Itt van egy jelentés a VAERS hivatalos oldaláról). Időközben egyre több ilyen eredmény válik ismertté, és ijesztő összefüggésekre derül fény.

A VAERS-adatbázis bizonyítja az egyes vakcina-sarzsok igen eltérő hatását. A nyilvántartás tartalmazza a bejelentett mellékhatásokhoz kapcsolódó sarzs-számokat. Így kézenfekvő feladat volt egy diagram létrehozása, amely megmutatja, hogy változott az egyes sarzsok toxicitása időben és térben 2021-ben. A diagramok azt mutatják, hogy mikor kerültek forgalomba mérgező sarzsok, és milyen toxikusak voltak. Vannak arra utaló jelek is, hogy a részt vevő gyógyszergyárak nyilvánvalóan összehangoltan jártak el. (WW: Hogy ne zavarják egymás adott időablakát?) Sejteni is lehet, hogy mi a célja ezeknek a megosztásoknak, pl. különböző koncentrációk hatásának vizsgálata (mellékhatás típusa, haláleset), stb.

A Pfizer korábbi kutatási igazgatója, Mike Yeadon mondja:

“Ami a károkozási szándékot illeti, beleértve a halált is, meg vagyok róla győződve. És meggyőződésemben nem vagyok egyedül: több, teljesen független elemző ezen a véleményen van: 

  1. Többen úgy érezzük, hogy a “forró sarzs” helyzet szándékosságra utal, de az adatokat jól kell tudni olvasni. Craig Paardekooper eredeti elemzése egy fontos vonatkozásban hibás. A sorszámozást tévedésből, de érthető tévedésből kronológiai sorrendnek vélte. Ez így nem korrekt. Ez a mintázat, amely számomra az idő múlásával megjelenő dózis-hatás összefüggésnek tűnik, ennek a megalapozatlan feltételezésnek az eredményeként alakul ki. Úgy tűnik továbbá, a gyógyszercégek összehangolják tevékenységüket, hogy ne zavarják egymás kísérletezéseit. 
  1. Azonban ezek a sarzsszámok és a kapcsolódó súlyos mellékhatás adatok VALÓSAK, és a VAERS-ben léteznek. Például a Pfizer le tudja gyűjteni az adatokat a sarzsaihoz, és összevetheti a SAE (súlyos mellékhatások) arányával, és a Paardekooper elemzéséhez nagyon hasonló grafikonokat kapna. 
  1. Úgy gondoljuk, hogy ez szándékos, mert a sarzsszámokhoz társított SAE-mintázatok nem véletlenszerűek. A SAE-k sarzsonkénti változékonysága óriási, és nem magyarázható ártalmatlan tényezőkkel.  A termék instabilitása és minőségromlása nem válthatja ki például ezeket a hatásokat. A minőségromlás általában az aktivitás csökkenését eredményezi, nem pedig a toxicitás megnövekedését. Lehet ugyan avval érvelni, hogy talán ez kivétel a szabály alól. Megmutatom, hogy ez nem lehetséges, mert ugyanaz a rendkívüli minta, hogy a sarzsok kis százaléka rendkívül mérgező, megfigyelhető mindhárom terméknél, noha ezeket, két különböző technológiával gyártják (mRNS és DNS). Nem: Ez szándékos, és a vállalatoknak tudniuk kell róla. 
  1. A gyártási sarzsonkénti nemkívánatos események nagyságrendekkel nagyobbak, mint bármely hasonló termék (influenza elleni vakcina) esetében, és a gyártási sarzsonkénti eltérés olyan mértékű, hogy nem feltételezhető, hogy minden injekciós ampullában ugyanaz a termék van. 
  1. Ellenőriztük a 33 Pfizer sarzs méretét, és nincs, vagy csak nagyon kicsi a korreláció a sarzsmérettel – itt egyértelműen másról van szó. (kiemelés WW) 
  1. Ebből következik, hogy ezeket a termékeket HAMISÍTOTTNAK kell tekinteni, történjen ez akár szándékosan, akár véletlenül. A Pfizer különösen nem tudja bizonyítani, hogy az, amit a saját termékként hirdetnek, csakugyan az van az ampullában van, és az ampullák tartalma mindig azonos. Akkor is bűncselekmény lenne, ha nem lenne szándékosság.” (WW személyes vélemény)

Egy ábra Craig Paardekooper kutatási jelentéséből.

Ami riasztó, hogy mindhárom vállalat hasonló, jelentősen megnövekedett toxicitással kapcsolatos vizsgálatokat végez. Úgy tűnik, úgy járnak el, hogy ne akadályozzák egymás útját, és úgy osztják el toxikus kísérleteiket, hogy ez az első pillantásra alig észrevehető.

Az USA-ban jelenleg feltételezett dózis-megállapító vizsgálatokat általában jóval a III. fázisú jóváhagyási vizsgálatok előtt kellett volna befejezni (lásd fent). Ezeket II. fázisú vizsgálatokként kell elvégezni, nagyon korlátozott számú, jól tájékoztatott önkéntessel.

Ezért támad az a sanda gyanúm, hogy a hamis pandémiát arra használják, hogy sok olyan dolgot kipróbáljanak, amelyek egyébként túlságosan kockázatosak és tiltottak volnának.

A köztes “konyhasó-oldat sarzsoknak” öt hatása van a vállalatok számára:

  1. Felhígítják az egyébként riasztó mellékhatásokat,
  2. kevésbe kerülnek, de mégis teljes árat kapnak,
  3. ezek adják azokat a kontrollcsoportokat, amelyek egyébként sokba kerülnének a Big Pharma-nak a 2. vagy 3. szakaszban,
  4. ehelyett ezeket teljes egészében az adófizetők pénzéből finanszírozzák és
  5. e „teleszkópos” vizsgálatok kockázatait az állami szektor viseli [és az oltásra kötelezett állampolgár, teszi hozzá a közzétevő].

A VAERS-től azonban most egyértelmű jelzéseink vannak arra vonatkozóan, hogy a Biontech, a Janssen és a Moderna teljesen új termékeivel államilag elrendelt és finanszírozott tömeges oltások keretében végez részletes és megtervezett vizsgálatokat.

Ezt a törvény tiltja és bünteti, és egyértelműen sérti a Nürnbergi Kódexet, valamint a tanulmányok lefolytatására és a gyógyszerek forgalmazására vonatkozó összes vonatkozó törvényt. Itt nyilvánvalóan nem tévedésről vagy a minőségbiztosítással összefüggő hanyagságról van szó, hanem szándékos operációról. Az intézményes korrupciónak ebben a szakaszában sok vállalat óriási lehetőségeket szimatol, és máris bejelenti befektetőinek, hogy a magas egészségügyi kockázatú mRNS-felhajtás folytatódni fog. Egy gyógyszergyártó cégnek elsődleges érdeke természetesen a gazdasági siker és nem az egészségügyi haszon. Hogy a folyamatban lévő teleszkópos vizsgálatokban más anyagok, például grafén-oxid vagy más nanorészecskék is szerepet játszanak-e, sokan szóvá tették az elmúlt hónapokban, miután megtalálták ezeket a Covid-19 oltóanyagokban. Sokan már nem bíznak a tanulmányi eredmények vagy akár a piacon lévő gyógyszerek megbízhatóságában. Ez számomra érthetőnek tűnik, mert az Interpolnak még a hamisított vagy pancsolt (counterfeit or adulterated) gyógyszerek felkutatására létrehozott osztályát is részben a gyógyszeripar finanszírozza.

A „teleszkópos eljárás” címen vizsgálatok biztonsági fokozatait hivatalos jóváhagyással a „koronára” hivatkozva ugorják át.

De nem csak ez a probléma.

Úgy tűnik, az egyébként a IV. fázisban (utómarketing) szokásos szigorú ellenőrzés, átlátható, tervszerű, sarzsokhoz rendelt dokumentáció is teljes mértékben a szponzorokra, azaz a gyógyszergyárakra van bízva. Még új receptúrákat (nukleinsavszekvenciákat?) is kipróbálhatnak a kórokozók mutációjára hivatkozva. Egy átláthatatlan eljárásban bizonyára mindenkinél mindent ki lehet próbálni anélkül, hogy etikai bizottság, vagy akár az érintett páciensek tájékozódhatnának a kockázatokról vagy a kutatás állásáról és annak kockázatairól, és hozzájárulásukat adják mindehhez. A több millió kísérleti alany megfelelő felvilágosítására mindenesetre nem kerül sor. Sőt, még kényszerítik is őket a tájékoztatás nélküli oltási kísérletre. Mindez mindig is tiltott volt, és olyan bűncselekményt jelent, mint amilyen a Nürnbergi perek tárgya volt.

A teleszkópos módszer feltalálása a egy trükk a biztonság rovására. Ez a trükk azonban bűncselekménnyé válik, amikor gyanútlan emberek millióinak kell életüket kockára tenniük.

Craig Paardekooper, az egyik kutató feltett egy adatbázist az internetre, de nehéz megtalálni a Google-on. A https://www.howbadismybatch.com/ oldalon most saját magunk ellenőrizhetjük, mely sarzsok hány mellékhatáshoz vagy halálesethez vezettek.

Aki a ma már ismert nagy károsodási potenciálú ún. korona-védőoltást akarja fölvenni, az önvédelem céljából a genetikai kezelés előtt kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét, hogy az általa használt sarzsoknak milyen dokumentált hatása van. Ha az orvosoknak és gyógyszerészeknek ezen a ponton vizsgálódniuk kell, akkor fennáll annak az esélye, hogy ráébrednek felelősségükre.

Kiegészítés: A sarzs lejárati dátumának fontossága

(Craig Paardekooper 2022. január 9-i bejegyzésének fordítása)

Tehát van egy listánk a lejárati dátumokról az összes vakcinasarzshoz. No csak! Nos, ezért fontos ez a lista…

A kormány az orvosok rendelkezésére bocsátja az összes vakcinasarzs lejárati dátumainak listáját. A CDC azonban ezt a listát titokban tartja a nyilvánosság előtt (miért?). Egy kapcsolattartó továbbította nekem ezt a listát. Feltűnt nekem, hogy a lejárati listán CSUPA olyan tétel szerepel, amelynél a legtöbb mellékhatást jelentették az egyes alfabetikus csoportokban. Miért van ez így? Miért nem szerepelt olyan sarzs a lejárt sarzsok listáján, amelyek nem tűnnek különösebben veszélyesnek? (Korábban azt gyanítottam, hogy itt placebókról lehet szó.)

Aztán eszembe jutott, hogy a placebók nem járnak le. A sós víz nem jár le. Tehát nincs lejárati ideje. Csak a biológiailag aktív tételek lesznek a lejárt tételek listáján. Valószínűleg ezért nem akarta a CDC, hogy a nyilvánosság lássa ezt a listát. Csak egészségügyi szakembereknek adják ki – “biztonsági” okokból -, mert megmutatja, hogy melyik a placebó és melyik biológiailag aktív.

Ha egy sarzs nem szerepel a listán, az placebo? (Teszi föl a kérdést Wodarg.)

Tehát most van egy listánk a biológiailag aktív sarzsokról. Ez természetesen jó információ azoknak, akik szeretnék elkerülni a mérgező sarzsokat. Csak ellenőrizze a sarzsot a lejárati listán. Ha nem szerepel ott, akkor valószínűleg placebo.

DE: Gondoljunk arra, hogy olyan új sarzsok kerülnek bevezetésre, amelyek esetleg nem szerepelnek a meglévő listán, és mégis a biológiailag aktív sarzsok közé tartozik. Továbbá: toxicitás tekintetében jelentős különbségek lehetnek az egyes sarzsok között, – előfordulhat, hogy az egyik mérgező sarzs nem olyan mérgező, mint a másik.

Megjegyzés: Ez a lejárati lista csak az Egyesült Államokbeli sarzsokra vonatkozhat. Előfordulhat, hogy nem vonatkozik az európai tételekre, amelyek gyakran eltérő kódokkal rendelkeznek.

Megjegyzés Wodargtól:

És ismét a kérés: ha szükséges, beszéljen az oltóorvosával ezekről a tételekről, és ragaszkodjon egy alacsony mellékhatású sarzshoz.

Közzétevő kommentárja:
Az, hogy egy sarzs nem mérgező, nem jelenti automatikusan azt, hogy az a sarzs csupáncsak konyhasóoldat. Lehetnek olyan összetevők az injekcióban, amelyek nem különösen mérgezők, mégis ellátják a szokásos lejárati idővel. Különben nagyon kilógna a lóláb, és mindenki tudná, milyen sarzsokat keressen. Wolfgang Wodarg utal rá, de még egyszer leírjuk: Az USA piacra szánt sarzsok ellenőrzése a sarzs-szám alapján valószínűleg nem segít az oltásra kötelezett magyarokon.
A témával foglalkozik a https://orbisnjus.com/ honlap is. Mike Yeadon videóját innen töltöttük le.

2022. január.
Közzéteszi:
Király József

 

 

Print Friendly, PDF & Email

3 hozzászólás

Add a Comment
  1. Szeretnek segítséget kérni hátha itt kapok, tegnap halj albán elhunyt édesapám 64 évesen nem volt alap betegsége nem szedett gyógyszert és egészséges volt, se pia se cigi se stressz! Az orvos szerint szívinfarktus vagy tudó embolia lehetett a boncolás eredménye jovoheten készül el, kérdésem hol mi alapján lehet további panaszt tenni ha igya alakul, ugyanis a 3-dik pfizer oltasat pontosan 2 hónappal ezelőtt kapta meg. Tudnak esetleg ebben segíteni?

  2. Fogadja részvétemet. Konkrét segítséget nem tudok adni, próbáljon az itt linklelt oldalakon keresni valami lehetőséget. Sajnos az embólia az egyik klasszikus mellékhatás.

  3. Együttérzésem. Az én legszeretettebb hozzátartozóm is elhunyt tavaly novemberben, természetesen a fejpénz miatt ráírták a lapjára hogy Cohenvid 19 beteg volt.
    A kérdésére válaszolva csatlakozom tisztelt adminhez. Az emberiség nagy részét ki akarja irtani a háttérhatalom, az okról itt is olvashat az oldalakon.
    Akiktől segítséget akar kérni, azok az édesapja gyilkosai közvetetett módon, mert az emberiség jó részének hóhérai kezében van minden hatalom, így a bírói is.
    Még egyszer együttérzésem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.