Feröer-szigetek: Az apró ország, amely visszautasította a lezárásokat

A Feröer-szigeteken a kormány gyakran szembement a járványügyi bizottság ajánlásaival. Ehelyett az együttműködésre és a bizalomra épített. Thorsteinn Sigaughssonnak a The Daily Skeptic-ben megjelent írása
A Feröer-szigetek félúton van Izland és Skócia között, a lakosok száma körülbelül 50 ezer. Dániához tartozik, de a legtöbb kérdésben a helybeliek döntenek. A Covid-19 világjárványra adott válasz jelentősen eltért a legtöbb szomszédos országétól. Svédországhoz hasonlóan a kormány nem rendelt el lezárásokat, csak ajánlásokat fogalmazott meg. A Feröer-szigeteken a Covid-19 lezárások egyik leghangosabb ellenzője Jón Tyril zenész és rendezvényszervező. Tyril a kezdetektől fogva írt több miniszternek, a feröeri parlamenti képviselőknek és más közéleti személyeknek:

„Sürgettem őket, hogy ne fogadják el ugyanazt a járványtörvényt, amelyet Dánia vezetett be, amely kiterjesztette az egészségügyi minisztérium és a rendőrség hatáskörét. Fontos volt, hogy elkerüljük a kényszer-intézkedéseket. Ehelyett az együttműködésre és a bizalomra építkeztem” – mondja Jón.

Ezt az ajánlásokra összpontosító politikát tette magáévá a kis szigetország. Csak a járvány kezdetén zártak be rövid időre a kormányhivatalok, egyes közszolgáltatások és iskolák. Ezt követően továbbra is nyitva maradtak annak ellenére, hogy 2021 vége felé egyre nagyobb nyomás nehezedett az iskolák bezárására. „Egy héttel karácsony előtt erős nyomás nehezedett az iskolák bezárására, de én nem értettem egyet ezzel” – mondja dr. Jenis Av Rana nemrég a Frettin izlandi online újságnak adott interjújában.

„Fontos, hogy a gyerekek megőrizzék szabadságukat és normális életet élhessenek. Ez fontos fejlődésük és jólétük szempontjából. Erről heves vita alakult ki a kabinet tagjai között. Eleinte erős ellenállásba ütköztem, de végül megegyeztünk” – mondja a miniszter.

Dr. Rana, aki egyben kulturális és külügyminiszter is, úgy döntött, hogy nem oltatja be magát a Covid-19 ellen. A 35 éve orvosként dolgozó miniszter szerint értelmetlen a koronavírus terjedése elleni védőoltás. Az események egyértelműen bebizonyították, hogy igaza volt.

A Frettin portál interjút készített Kaj Leo Holm Johannesen volt miniszterelnökkel és jelenlegi egészségügyi miniszterrel is. Johannesen szerint még mindig nem világos, hogy a Covid-19-ben nyilvántartottak valóban a betegségben vagy más okok miatt haltak-e meg.

„Nem állíthatjuk, hogy valaki meghalt volna Covid-fertőzésben, csak azt tudjuk, hogy a Covid-fertőzéssel diagnosztizált emberek meghaltak. Boncolásra van szükség az ok megállapításához” – mondta a miniszter a Frettin újságíróinak.

A 2020-as kezdeti lezárás idején egészen nyárig időszakban teljesen elzárták a gondozóotthonokat és a kórházakat a látogatók elől. A Heilsuverkid egészségügyi hatóság, a Kommunufelagid, az önkormányzatok szövetsége és az Országos Etikai Tanács azonban a nyitás mellett döntött.

Azzal érveltek, hogy a bezárások és az ebből eredő elszigeteltség nagyobb károkat okoznak, mint amennyi előny származnak belőlük. Ehelyett arra kérték az embereket, hogy a lehető legnagyobb óvintézkedéseket követve látogassák meg az intézményeket. A legtöbb más országhoz hasonlóan a Feröer-szigeteki Járványügyi Bizottság is erőltette volna a maszkok viselését. De a legtöbb más országgal ellentétben a kormány másképp döntött.

A szigorúbb korlátozások Izlandon hatástalanok maradtak

Tanulságos összehasonlítani a Covid-19 világjárvány első évének alakulását a Feröer-szigeteken és a szomszédos Izlandon, amikor még nem álltak rendelkezésre védőoltások. Izland egy másik apró ország, amely kultúráját és életszínvonalát tekintve nagyon hasonlít a Feröer-szigetekre. Bár Izland – az ellenkező állítások ellenére – szigorú intézkedéseket hozott, ideiglenesen bezárta az iskolákat, bárokat, éttermeket, fodrászüzleteket és egyéb szolgáltató egységeket, szigorúan korlátozta továbbá az összejöveteleket, a két országban nagyjából változatlan maradt a fertőzések terjedése az első 12 hónapos időszakban.

Pozitív esetek a Covid-19 első évében a Feröer-szigeteken és Izlandon

2021. február végéig a Feröer-szigeteken csaknem 14 000 fertőzöttet tartottak nyilván egymillió lakosra számítva, a halálozások száma pedig 20 volt egymillió lakosra vetítve. Összehasonlításképpen, Izlandon a járvány első évében egymillió lakosra 16 000 megbetegedést és 80 halálesetet tartottak nyilván.

A helyiekkel folytatott beszélgetések és a közelmúltban feröeri politikusokkal készült interjúk alapján úgy ítélhető meg, hogy a járványhelyzet feröeri kezelése és a legtöbb más országban folytatott kezelése között az a lényeges különbség, hogy a Feröer-szigeteken a kormány magára vállalta a közvetlen felelősséget a döntésekért, és gyakran felülbírálta a járványügyi bizottság ajánlásait.

A döntések szélesebb körű megfontolások alapján születtek. A hangsúly nem csak a fertőzések számán volt. Az is látszik, hogy a döntések a szigeteken más országokkal ellentétben inkább a tényeken alapultak. Az iskolákat azért tartották nyitva, mert fontos volt, hogy az oktatás zavartalan maradjon, és mert a többnyire tünetmentes gyerekek körében alacsony volt a fertőzések száma. Maszkra vonatkozó kötelezettséget soha nem vezettek be, mert a hatóságok nem láttak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a maszkok korlátoznák a járvány terjedését.

„A maszkok nem akadályozzák meg a fertőzéseket” – nyilatkozza dr. Rana a Frettin újságíróinak. „Nem erre valók, hanem az orvosok és a műtőben lévő betegek védelmére” – mondja.

Csak 2021 végén, amikor a megbetegedések száma meredeken emelkedett, és egy idősek otthonában kitört járvány hirtelen megnövelte a halálozások számát, hajolt meg a kormány a közvélemény nyomásának, és némileg szigorúbb intézkedéseket vezetett be. Novemberben engedélyezték a Covid útlevelet (oltási kártyát), de nem vezették be kötelező jelleggel. De ezt körülbelül egy hónappal később megint eltörölték.

„Nem volt jó lépés az oltási igazolvány. Egy olyan kis közösségben, mint a miénk, könnyen tönkreteheti a társadalmi kötelékeket, ha megtagadjuk a barátoktól és a családtagoktól a létesítményekbe történő belépést.” – mondja Jón Tyril.

Azonnal megindult a Covid-útlevél elleni petíció, amely 1500 aláírást kapott, de akkorra már eltörölték az intézkedést. A Feröer-szigeteken 2022. február végén feloldottak minden Covid-ajánlást és korlátozást, annak ellenére, hogy a megelőző hetekben meredeken emelkedett az esetek száma.

A feröeri járványkezelés sikere azt mutatja, hogy a világjárvány hogyan kezelhető szigorú korlátozások és rendelkezések nélkül. A Feröer-szigetek és Izland összehasonlítása is mutatja, mennyire értelmetlenek a lezárások. Valószínűleg a kényszerintézkedések hiánya is segített elkerülni a sok más országban tapasztalt súrlódásokat. Jón Tyril szavaival élve:

„Azt hiszem, kevésbé voltunk megosztottak a nyilvánosság előtt, mint sok más ország. Nem voltak maszk szószólóink és maszk-ellenzőink, mert nem volt maszk-kényszer. Bár volt egy bizonyos szakadék az oltáspártiak és oltásellenzők között, a kormány soha nem démonizálta azokat, akik nem akarták az oltás fölvenni, ahogyan ezt a démonizálást más országokban, például Dániában, Franciaországban, Olaszországban és Kanadában láthattuk. Ehelyett többször is hangsúlyozták, hogy a védőoltás önkéntes, és senki se érezze, hogy kényszerítve van az oltásra. Tehát a járvány ugyan megosztó volt, különösen azért, mert nagyon szorosan összefonódott társadalom vagyunk. De az a benyomásom, hogy közel sem voltunk annyira megosztottak, mint azok az országok, amelyekre korlátozó intézkedések, Covid-igazolványok és a kormányfők kemény retorikája volt jellemző.”

A feröeri hatóságok soha nem engedtek annak az irracionális félelemnek és pánikkeltésnek, amely sajnos a világ többi részét uralta. Ehelyett tényeken alapuló döntések meghozatalával mutatták meg, hogy nincs hiányuk önbizalomban. Mindig figyelembe vették azt az összképet is, amelyre az embernek szüksége van, amikor egy akut helyzettel szembesül.

Végezetül a helyzet feröeri kezelése megmutatja annak fontosságát, hogy a választott tisztviselők közvetlen felelősséget vállaljanak minden döntésért, ahelyett, hogy átruháznák azokat olyan személyekre, akik nem számoltathatók el. Valójában ez lehet a legfontosabb lecke, amit a kis feröeri nemzettől tanulhatunk.

Thorsteinn Siglaugsson izlandi tanácsadó, vállalkozó és író. Rendszeresen ír a The Daily Skeptic, valamint különféle izlandi kiadványok számára. Filozófiából és üzleti ismeretekből rendelkezik egyetemi diplomával.
Thorsteinn a “szűk keresztmetszet teória (theory of constraints)” okleveles szakértője.

Közzétevő szinte nem is szeretne a cikkhez kommentárt fűzni. A cikk újabb bizonyítéka annak, hogy hatóságaink, politikai döntéshozóink túlreagálták a helyzetet, amivel többet ártottak a magyar egészségügynek, mint amennyit használtak. Értelmetlen és fölösleges volt a maszk-kényszer, a lezárások, az oltások. Utóbbiak számos súlyos mellékhatást és néhány halálesetet is eredményeztek.

Mellékesen több száz milliárd Ft -ot égettek el, tönkretették a gazdaságot, a forint a román Leihez képest is súlyosan romlott. A külföldiek számára méginkább olcsóbb lett Budapesten ingatlant vásárolni, a magyarok számára méginkább elérhetetlen álommá vált. Megmondóembereink pedig nem tudósok, hanem szadista, a másik ember sanyargatásában örömét lelő sarlatánok. Természetesen tagadhatatlan a külföldi nyomás, amely mögött – feltételezésünk szerint – a következő zsarolás van: “Ha nem engedelmeskedtek, akkor a másik oldalt segítjük hatalomra.” Éljen a demokrácia! A választások előtt néhány héttel az uralkodói kegy jóvoltábal kaptunk egy kis fellélegzést, de szeizmográfunk már jelzi:

“Emelkednek a szennyvízminták vírusfertőzöttségi mutatói…”

A WHO szerint elhamarkodottak voltak a könnyítések…”

2022. március
Közzéteszi: Király József

 

 

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük