Lélegzetelállító cinizmus: Így keltették a pánikot a hisztéria tetőpontján Nagy-Britanniában

Ugye emlékszünk még:

Két évvel ezelőtt, mintha csak beosztották volna maguk között, megmondóembereink felváltva keltették a pánikot, gerjesztettek félelmet, mindezt csak azért, hogy engedelmes birka módjára mindenkit be tudjanak terelni a megváltó oltás-paradicsomba, pardon, akarom mondani mindenkit kitegyenek a génmódosító injekciók okozta súlyos mellékhatásoknak és halálozásnak.

Álljon itt nevük örök szégyenül:

Orbán Viktor
Merkely Béla,
Müller Cecília,
Farkas Ferenc
Szlávik János
Duda Ernő
Bodrogkői Zsolt
Rusvai Miklós
Karikó Katalin
és még sokan mások.

Nota bene: A hatályos magyar törvények alapján tevékenységükkel bűncselekményt követtek el.[1]

A napokban napvilágra került bizalmas levelezések szerint nem volt ez másképp a demokrácia őshazájában, Nagy-Britanniában sem.

Ami sok egyéb mellett azt is bizonyítja, meglehetősen gyönge lábakon áll manapság úgy a vírusnarratíva, mint a demokrácia ügye szerte az egész világon.

Ez derül ki abból a több mint 100 000 WhatsApp-üzenetből, amelyet Isabel Oakeshott újságíró a Telegraph című újságnak adott át, miután kielemezte azokat. Oakeshott akkor jutott hozzá az üzenetekhez, amikor ghostwriterként dolgozott Matt Hancock volt egészségügyi miniszter emlékiratain.

Matt Hancock és Boris Johnson

Hancock fő szempontja az volt, hogy a közvélemény következetes és elszánt kovid-harcosként lássa, hogy ezt a státuszt fölhasználhassa további politikai karrierjéhez. A légitársaságokat megvádolta, hogy nem értik meg, “hogy háborúban állunk. És csak arra van gondjuk, hogy nem menjenek csődbe”. Árulkodó a párbeszéd, amelyet Simon Case kabinetfőnökkel folytatott: “… azt akarom, hogy sikeresnek tűnjenek intézkedéseink, ami szinte lehetetlen” – panaszkodott Hancock. Case így vágott vissza: “Ne tűnjenek túl jónak, különben az emberek azt fogják hinni, hogy lehet utazni!”

Összehangolt karanténintézkedések

Válaszul Hancock: “Ne úgy csináld, hogy hívogatónak tűnjön – úgy csináld, hogy az intézkedések tűnjenek szakszerűnek!” A pandémia első éve után a kormány a második zárlat idején azzal az ötlettel állt elő, hogy kényszerkarantént rendezzen be hermetikusan elzárt szállodai létesítményekben. “Van fogalma arról, hogy tegnap hány embert zártunk be szállodákba?” – kérdezte Case.

Hancock így válaszolt: “A legkevésbé sem, de 149-en döntöttek úgy, hogy beutaznak, és most önként laknak karanténszállodákban!” Case ezt “fergetegesen humorosnak” találta. Kevésbé szórakoztatta az intézkedés az egyik érintett személyt, akit tíz napra internáltak egy kormányzati szállodába. “Olyan érzés, mintha Guantanamóban lennék” – írta le benyomásait. Úgy vélte, hogy “ez az élmény hatással lenne a legtöbb ember mentális állapotára”.

“Sz.jon mindenki a nadrágjába”

Johnson, akinek 2022-ben le kellett mondania hivataláról, részben azért, mert a sajátmaga által elrendelt zárlat alatt több partin is részt vett a kormányépületben, annak örült 2021 márciusában, hogy egy Dubajból hazatérő házaspárt 10 ezer fontos bírsággal sújtottak a karanténszabályok megsértése miatt. A hisztérikusan terjesztett tündérmese, miszerint az egészségügyi rendszer bármikor összeomlással fenyeget a korona-betegek végtelen áradata miatt, az Egyesült Királyságban is tündérmesének bizonyult. A veszély legkésőbb az első hullám után már nem állt fenn, ahogy azt például Chris Whitts egészségügyi szakértő egy hosszú üzenetben félreérthetetlenül közölte a kormánnyal.

Ami az új változatokkal kapcsolatos rémhírterjesztést illeti, Hancock hasonlóan aljas félelemkeltő mechanizmusokra támaszkodott, mint amilyeneket a korona-válság kezdetén Európa többi országában, köztük hazánkban terveztek, illetve bevezettek. Az “új variánsok” prezentálása során egy Whatsapp-csevegésben azt mondta, hogy a cél az, hogy “mindenki a nadrágba sz.jon”.

Félelemkeltés, és semmi kételkedés a narratívákban

A WhatsApp-hírek egy olyan kormányt mutatnak, amelyet a média és egyes érdekcsoportok vezettek pórázon, és amely önkényes korlátozó intézkedések sokaságát hozta. Ezek mintegy félmilliárd fonttal  károsították meg a brit költségvetést. A kormánynak evvel együtt fogalma sem volt, hogy az intézkedések bármelyike sikeres volt-e. Ugyanakkor azonban készek voltak a teljes bűnüldözési apparátust mozgósítani az intézkedések betartásának kikényszerítésére. A kormány semmiképpen sem akart következetlennek és túlfeszítettnek tűnni, bár pontosan ez volt a helyzet. Hancock vagy Johnson szabotált minden lazítási javaslatot, legyen az bármilyen ésszerű, például a gyermekek esetében.

Hancock különösen a félelem terjesztésével és fenntartásával foglalkozott, hogy ne kérdőjelezzék meg az egész következetlen intézkedéscsomagot. Végül, akárcsak Németországban, Ausztriában vagy Magyarországon – de fölsorolhatnánk a nyugati világ összes államát Svédország kivételével – az egész hisztéria értelmetlen intézkedés-sorozatok folyamatos orgiája volt, amelyeket a vakrepülésben lévő kormányok kényszerítettek ki, de akik PR okokból kemény, de igazságos és felelősségteljes válságkezelőként akarták feltüntetni magukat. Hancocknak ugyan le kellett mondania, de ez is csak azért történt, mert megszegte saját maga által hozott és társadalomra kényszerített, lezárásokról szóló szabályokat – és bár parlamenti képviselő volt, részt vett a “dzsungeltábor” tévéshow brit változatában.

2023. március
Király József

[1] Rémhírterjesztés
BTK 337. §
(1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.